Mit tehetünk, ha úgy érezzük, kár ért minket netes vásárlás során?
A „chargeback” a fogyasztóvédelem egyik hatékony eszköze
A panaszkezelés egyik eszköze a „chargeback”. Ezt a fogalmat csak az online bankkártyás fizetéssel kifizetett vásárlások során lehetséges értelmezni. Ezek az esetek, amikor úgynevezett card not present (nincs jelen a bankkártya) jellegű tranzakció történik.
A kártyakibocsátó (vásárló bankja) akkor kezdeményez „chargeback” tranzakciót, vagyis az elfogadó által benyújtott pénzügyi követelés visszavonását, amikor a kártyabirtokos (vásárló) vitatja a tranzakciót, és az érvényes szabályok alapján megállapítható, hogy a követelés visszaterhelhető az elfogadóra (kereskedő).
Egyszerűbben szólva, ha a vásárló online bankkártyás fizetéssel fizetett és úgy érzi, nem azt az összeget vonták le tőle, vagy nem kapta meg a terméket, vagy szerinte nem is vásárolt ilyen összegért, a saját bankjában eljárást indíthat és visszakövetelheti a pénzét. A banknak kötelessége az esetet kivizsgálni és a vitatott tranzakciót "visszahúzni" a kereskedőtől.
A „chargeback” eljárás nem a bank ellen irányul. A „chargeback” eljárás lényege, hogy a bank egy már végrehajtott terhelést a számlatulajdonos utasítására visszavon, és ezzel egyidejűleg az adott kereskedő számláját megterheli. A bankot így nem éri veszteség, mert a számlatulajdonos számláján jóváírt összeget ráterheli a kereskedő számlájára. Sőt a „chargeback” eljárással a bank még bevételre is szert tesz, mert általában a kereskedők kötelesek a „chargeback” eljárás banki költségeit megtéríteni.
Alapvetően maga az eljárás nem kerülhet pénzébe a fogyasztónak.
A kereskedő, amellett, hogy jogos panasz esetén a számláját megterhelik a vitatott összeggel, rendszerint büntetést kap és viseli az eljárás költségeit. Ha a chargeback arány meghaladja a vásárlások 1-2%-át (kártyatípustól függően), a kereskedőtől megvonhatják az online bankkártyás fizetési lehetőséget.
Források:
